Szent István Egyetem

Takarmányozástani Tanszék

 
Kezdőlap
Munkatársak
Tevékenység
Laborszolgáltatások
Diplomatervek
Tanszék története
Tananyagok
Linkek

 

A Takarmányozástan diszciplina oktatásának és a Takarmányozástani Tanszék kialakulásának története

 

A mezőgazdasági tudományok egyetemi szintű oktatására hazánkban csak az I. világháborút követően került sor, először a Közgazdasági Egyetemen, majd ennek a Műegyetembe olvasztásakor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

A Magyar Agrártudományi Egyetemnek – a II. világháborút követő megalapításáig – tehát az „okleveles mezőgazda” elnevezésű egyetemi diplomát – talán nem érdektelen a pontos elnevezés – a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Mezőgazdasági Osztályán lehetett megszerezni. A Karon két Állattenyésztési Tanszék működött. Az állatorvosi osztályét Wellmann Oszkár, a mezőgazdasági osztályét pedig Schandl József vezette. Ezeken a Tanszékeken folyt a takarmányozástan oktatása is, az „Állattenyésztéstan” diszciplina keretében. A Mezőgazdasági Osztályon Schandl professzor például a négy féléves „Állattenyésztéstan”-ból egy félévet fordított a takarmányozási ismeretek oktatására.

Az 1945-ben életre hívott Magyar Agrártudományi Egyetemen a Schandl-tanszék kettévált. A részletes Állattenyésztési tanszéket továbbra is ő vezette, az Általános Állattenyésztési Tanszéket pedig Konkoly-Thege Sándor. Ez utóbbi gondozásában került sor az „Általános Állattenyésztéstan”, a „Takarmányozástan” c. tárgyak oktatására.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Takarmányozástani Tanszékének elődjeként tehát a Konkoly-Thege Sándor vezette Általános Állattenyésztéstani Tanszék tekinthető. A takarmányozástan tananyaga a Weiser-Zajtay által írott tankönyv volt, valamint az a kiegészítő jegyzet, amelyet Konkoly-Thege Sándor írt.

1949-ben – a keszthelyi, magyaróvári és pallagi felsőoktatási intézmények felszámolásával egyidejűleg a Részletes és Általános Állattenyésztési Tanszékeket összevonták és az új „Állattenyésztési Tanszék” vezetésével Horn Artúrt bízták meg .

1950-ben az Állattenyésztéstani tanszék – kisszámú más tanszékekkel együtt – Gödöllőre költözött.

A Takarmányozástan oktatásában is jelentős változást hozott az 1950/51. tanév. Az Egyetem akkor oszlott négy karra és az Állattenyésztési Karon a „Takarmányozástan” önálló, két-féléves tantárgy lett a III. évfolyamon. Előadója és a gyakorlatok vezetője Fekete Lajos lett. Tananyaga a Fekete Lajos által írt három kötetes, 360 oldalas jegyzet volt.

A következő tanévben mind a Takarmányozástan, mind a Tejgazdaságtan oktatását az Állattenyésztési Karon Baintner Károly vette át (Fekete Lajos az Agronómiai Karon kapta meg az Állattenyésztéstan c. négy-féléves tárgyat, Sréter Ferenc – a Tejgazdaságtan addigi előadója – átkerült az Állatélettani Tanszékre).

Jelentős változás most már csak 1957-ben következett be a Tanszék szervezetében. A karokat megszüntették, illetve összevonták és az újra egységesített Mezőgazdaságtudományi Karon a tanszékek száma 17-ről 32-re nőtt. Ez összefüggésben volt a Kar általános fejlesztésén kívül a „szakirányok” kialakításával is.

Ekkor vált el az Állattenyésztési Tanszéktől a Takarmányozás- és Tejgazdaságtani Tanszék és vált önálló tanszékké Baintner Károly vezetésével.

Ebben az időszakban kapta vissza az Egyetem doktoráltatási jogát és a végzett hallgatók „agrármérnöki” oklevelet kaptak.

A Takarmányozás- és Tejgazdaságtani Tanszék 1960-ban költözött át a mai – állandó – helyére és egyidejűleg személyi állománya is bővült.

A Tanszék kutatási tevékenysége ebben az időszakban kezdett jelentős fejlődést mutatni kiemelten tejgazdaságtan témakörben. Emellett a Tanszéken nemzetközi mércével mérve is jelentős kutatások folytak a tömegtakarmányok silózásos tartósításával kapcsolatban is, továbbá hazánkban először Baintner professzor vezetésével kezdtek vizsgálatokat az NPN anyagok felhasználásáról a kérődző állatok takarmányozásában. Jelentős volt emellett egy hazai szinten elismert takarmányozási laboratórium létrehozása is.

Ugyanebben az időben jelent meg Baintner professzor tollából a Gazdasági állatok takarmányozása c. könyv három kötete, majd 1967-ben ugyanennek a nagy összefoglaló műnek második kiadása is.

Baintner Károly nyugdíjba vonulása után 1970-ben Fekete Lajos kapott tanszékvezetői megbízást. Fekete professzor kutatásai révén a Tanszék a hazai sertéstakarmányozási kutatások egyik bázisává vált. Fekete Lajos professzor úr kutatói és oktatói munkásságával Gödöllőn ’iskolát’ teremtett.

A hetvenes évek elején a Tanszék oktatói és kutatói főként az állatkísérleti feltételek javításán fáradoztak számottevő eredménnyel. Ez nemcsak jelentős állami és vállalati megbízások nyomán végzett kutatómunka végzését tette lehetővé, hanem hozzájárult a Tanszék oktatási tevékenységének elismertségéhez is.

A Tanszék kísérleti terén számos fejlesztési lépés során a sertés mellett igen jelentős baromfi takarmányozással összefüggő kutatások is megindulhattak, emellett folytatódtak a tömegtakarmányok tartósításával kapcsolatos kutatási programok is. A 70-es években a Tanszék munkáját nagyban segítette a laboratórium akkori szinten igen modern műszerparkjának fejlesztése. Ennek eredményeképpen a laboratórium a 80-as évek végén állami minősítést kapott.

A tanszék vezetésében 1987-ben történt változás. Teér György lett az új tanszékvezető. Ebben az időszakban a korábbi sertés és baromfi takarmányozás, valamint tömegtakarmány- tartósítás témák mellett előtérbe került az adott időszak egyik fő kérdésköre, a melléktermékek takarmányozási célú hasznosítása. Ugyanebben az időben kapcsolódott be a  Tanszék az energetikai takarmányértékelési rendszer hazai adaptálásával kapcsolatos vizsgálatokba is, amely munkában azóta is aktívan részt vesz.

A tanszék jelenlegi vezetője, Mézes Miklós, 1990. július l-től kapott megbízást. A Tanszék korábbi tudományos tevékenysége mellett a takarmányozás-élettan illetve a takarmányozás-biokémia területén is kutatásokat kezdtek, kiegészült továbbá a kutatási tevékenység a mezőgazdasági termelés új irányaival – biogazdálkodás – összefüggő témákkal is.

Az 1993. év újabb változást hozott a Tanszék életébe, amikor az Egyetem doktori (PhD) képzési programján belül az Állattenyésztés biológiai alapjai c. akkreditált program Takarmányozásélettan, takarmányozástechnológia alprogram szervezését és lebonyolítását a Tanszék hatáskörébe utalták. Az egyetemi képzés reformja valamint a doktori képzés kapcsán a Tanszék oktatási tevékenysége új, választható tárgyakkal bővült,

Az új doktori iskolák megalakulásakor (2001-ben) az Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola keretén belül a Takarmányozás, takarmány toxikológia c. témacsoport kialakítása a Takarmányozástani Tanszék nevéhez fűződött. A Tanszék oktatói más doktori iskolák oktatási tevékenységében is részt vállalnak.